Nincsenek férgek
Tartalom
Szerző: Petróczi Rafael Elterjedt konteó volt az eldobható, sebészi maszkok nincsenek férgek, hogy azokban férgek tanyáznak, amik meleg víz hatására láthatóan mozogni kezdenek — és mi ezeket a maszkokat viseljük nap mint nap. A megdőlt urban legend ellenére azonban közel sincs minden rendben a sebészi maszkokkal — állítja a walesi Swansea Egyetem kutatócsoportja, ami kémiai szennyező anyagokat talált az általuk vizsgált többezer maszkban. A novemberben indult kutatás célja eredetileg az volt, hogy kiderítsék: a maszkgyártáshoz használt műanyagok mennyire szennyezik a környezetet.
A kutatók azonban az idő előrehaladtával, több ezer maszkot megvizsgálva azt találták, hogy sok — főleg Ázsiában, és különösképpen Kínában gyártott — nincsenek férgek színezőanyaga kis mennyiségben tartalmaz nehézfémeket antimont és kadmiumot.
Hogy ezek a sebészi maszkot viselő emberekre ilyen formában veszélyesek-e, arról a kutatás nem szólt, arról viszont igen, hogy az eldobott maszkokban található kémiai anyagok bizony komoly károsító hatással lehetnek a környezetünkre: azok vízben kioldódnak a maszkokból, és ahelyett, hogy lebomlanának, felhalmozódnak a vízben. Ahogy a kutatásban résztvevő egyik tudós, Geraint Sullivan fogalmazott: az eredmény számára sokkoló volt, és a koronavírus-járvány alatti nincsenek férgek maszkgyártásnak köszönhetően a felelőtlenül eldobott sebészi maszkok a tágabb környezetünkre is potenciálisan romboló hatással vannak.
A kutatást vezető Sarper Sarp — aki egyébként a walesi kormány pandémiával foglalkozó tudós nincsenek férgek férgek is tagja — azonban hangsúlyozta: az eredményekkel nem azt akarják sugallni, hogy az emberek ne viseljenek maszkot — hiszen az ehhez kapcsolódó járványügyi előnyök magasak —, csupán azt, hogy a maszkgyártáshoz használt alapanyagokból kioldódó és felhalmozódó káros anyagok a jövőben még komoly problémát okozhatnak.
Sarp hozzátette: arra viszont biztosan szükség lenne, hogy újfajta, standardizált szabályrendszert alkossanak a döntéshozók a maszkgyártás és az ennek során használt alapanyagok minősége tekintetében.
A walesi kutatócsoport hangsúlyozta azt is, hogy mindehhez, valamint a lehetséges, hosszú távú környezeti hatások felmérésére további kutatások szükségesek a sebészi maszkokról és azok gyártási körülményeiről.
Petróczi Rafael az Azonnali újságírója A Budapesti Corvinus Egyetemen végzett politológusként, régi motoros azonnalis újságíró, júniusától tagja a szerkesztőségnek.
Ha nem éppen cikket ír és nincs járványnagy eséllyel egy metálkoncerten tombolja ki magából a hazai közélet fáradalmait.
